"Csodálat (főnév): Udvarias formában történő elismerése annak,
hogy valaki önmagunkra emlékeztet."
Ambrose Bierce

 
PÉLDAKÉPEINK
erősségeik megszerzése

Manhertz József összefoglalója
(71. tréning - 2008. február 18.)
 

Még mielőtt felvázolnám az este témáját...

Rejtettkamerás felvétel a tréning egy átlagos pillanatáról :-)

Nézd meg az arcokat! Annyira sugároznak, hogy ezt a képet akár gyógyításra is lehetne használni. (Ha ott voltál, akkor bólogass!) Szinte bizsereg a monitor. Nem viccelek, ezeket a sorokat is fülig érő szájjal írom.

Csak jelzem: ez nem egy friss szombat délelőtti fotó, hanem egy fárasztó, néha stresszes hétfői munkanap utáni pillanat, este 8 után! Persze a mi találkozóink is természetes kezdeti feszültséggel indulnak, azonban az est végére ez lesz belőle. Mindig. Mit gondolsz, milyen energiák ébrednek majd egy nagyobb létszámú rendezvényünkön?

Nem reklámot akarok adni az amúgyis teltházas tréningnek, hanem megerősítést. Ilyen hangulatot más tanfolyamok két nap alatt érnek el, nálunk ez csupán két laza óra! Imádom!

 

Lássuk a tanultakat!

A MINTA

Azok a személyek, akikre valamilyen oknál fogva felnézünk, többé-kevésbbé befolyásolják életünket. Azzal most nem foglalkozom, hogy pozitív vagy negatív irányba, mert ez úgyis külső megítélés kérdése.

Egy a lényeg: Számodra ki a fontos személy? Pontosabban fogalmazva: milyen tulajdonságait szeretnéd integrálni az életedbe?

"Amikor az emberek szabadon azt tehetik, amit akarnak,
általában egymást utánozzák."
Eric Hoffer

ISMÉT ELLAZULVA

Ha már úgyis másolunk valakit, akkor miért ne tennénk ezt tudatosan?

Amikor megszólalt a virágos rét természetes hangjával párosított meditatív muzsika, mindenki becsukta a szemét, és ellazult. Rövid mentális gyakorlatunk menete a következő volt:
(Meg tudod tenni akár séta közben is.)

- Lelki szemeink előtt felidéztük a példaképünket
- Megfigyeltük pozitív tulajdonságait és személyiségjegyeit
- Elképzeltük, hogy minden vágyott tulajdonságával már mi is rendelkezünk
       - Először önmagunkat kivülről megfigyelve
       - Majd az ideális állapotot átélve
- Kicsit elidőztünk ebben a kellemes állapotban, majd megkezdtük az aktivitást...

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az oksági birodalom a tudat dimenziója. Közhelyesen fogalmazva: minden a fejünkben dől el. De vajon eljut-e a belátásunk szintjére?

Eddig csak ritkán végeztünk ehhez hasonló belső gyakorlatot,. Viszont úgy tűnik, hogy minden csoport nagyon kedveli ezeket a meditatív pillanatokat, hiszen jóval nyitottabbak az átlagnál. Ezentúl sűrítjük.

AKTÍV SZAKASZ

Három felszólalás következett, amelyek már nyilvánosságot kaptak.

1) Példaképed melyik erősségét szeretnéd integrálni, és miért?

A kérdést megválaszolva első lépésként megalkottuk a vágyaink tárgyát, összpontosítással az önfejlesztő célokra. Így előkészítettük a célkitűzés verbális formáját. (A folyamt a 3. pontban teljesedik ki.) Nagy előnyben van részünk, ha tisztázzuk a vágyott kép mélyebb okát is, mert az hatványozza az átalakulásunk erejét.

2) Melyek a rossz tulajdonságaim, és azok vélt okai?

A beismerés erényes cselekedet - a valóság elfogadása. Ez ám a nehéz feladat! Sokan még saját maguk előtt is tagadják gyengeségeiket. Aki mégis megteszi, annak lesz egy valóságos, önámítás nélküli kiindulási pontja, ahonnan elindulhat a cél felé.

Az egyik résztvevő külön megjegyezte, hogy a lustaság és a türelmetlenség iszonyatos így együtt! - ezen jót nevettünk.

Ráadásul nagy alázatra van szükség felsorolni a hibáinkat mások előtt. A nehezebbje viszont csak ezután következett.

3) A jövőt hozd be a jelenbe!

A szóban kifejezett célkitűzés ennyit tesz: magadra vetített, jelen idejű állítás. (Pl.: "én ilyen vagyok, ezzel rendelkezem, ezt tudom ")

Az elmúlt alkalomhoz hasonlóan, a csoport (mint tanúk) elé kiállva hangoztattuk a példaképeinktől átvett pozitív tulajdonságokat a fenti módon. Meglepően bátor volt mindenki. Az elkötelezettségre egy pecsét került.

Csak 3 esetben fordult elő a "fogok, leszek, és szeretném" kifejezés, de ők korrigálhattak. Fontos tudni, hogy a hasonló tartalmú állítások nem a jelen időről szólnak, így rögtön feltételezik a távolságot. Az elménk mindig a mostban él. Akár a múltra, akár a jövőre tekint, mindig a jelen pillanatban teszi. Formálni is csak most tudjuk.
 

"Csak az ostobák csodálnak. A bölcsek - elismernek."
Alexander Pope

 

Legközelebbi témánk a testi-lelki megtisztulás lesz, avagy a múlt elengedése...

* * *

Ha még új vagy, és erről a témáról is szeretnél többet tanulni, akkor mindenképpen iratkozz fel a hírlevélre! >>

<< Vissza         Tartalom         Az oldal tetejére         Kérdezz vagy véleményezz!         A tanfolyam         Ők mondták